Mai történetem három nem egyforma hosszú felvonásból áll, a harmadiknak még nincs is vége.
1. Postaládámban egy értesítés várt, hogy levelem van a postán a rendőrségtől. Egész éjjel alig aludtam, és már számolgattam, honnan szedjem elő a több tízezer forintot, hiszen nyilván valamikor úgy mentem át a zöldön, hogy a legvége valahol már sárga volt (általában lassan vezetek, így a traffipax esélye kicsi volt). Másnap elballagtam a postára, ahol egy más, nem a lakhelyem szerinti budapesti kerületi rendőrkapitányságról várt tértivevényes levél. - Bírság? - kérdeztem a hölgyet. - Lehet - válaszolta mosolyogva.
Nem az volt. A borítékból egy teljesen más illetőnek szóló levél került elő. A neve vastag betűkkel ott volt az első oldalon, és a "Kapja:" listán első helyen a másikon.
Mint kiderült, ő egy téli éjszakán egy budapesti utcán beleszaladt egy WC-csészébe, amelyet egy vicces honfitársunk a lomtalanítási holmik közül kirakott az úttestre. A kocsija megsérült (csak 40-nel ment), és a rendőr előállította. EGY ELÜTÖTT WC-CSÉSZE MIATT! A levél normális módon, csak néhány helyesírási hibával arról szólt, hogy nem történt szabálysértés, így megszüntetik ellene az eljárást. Igaz, az eset több mint fél éve történt.
Gyorsan rájöttem, miért én kaptam meg az ő levelét. A kocsink rendszámában csak az utolsó számjegy különbözik, s az is hasonlónak olvasható. Tehát engem kerestek ki helyette a nyilvántartásból.
Azonnal odamentem a postás hölgyhöz azzal, hogy juttassák el az illetőnek a levelet (neve-címe-születési adatai mind a levélben - SZEMÉLYISÉGI JOGOK, ugye?), mert nem nekem kellett volna idejönnöm érte a különben csak nehezen megközelíthető postára (az ügyfélbarát Városmajor utcai, a régi ügyfélbarátságtalan Moszkva téri helyett). Azt felelte, hogy fáradjak be az illetékes kapitányságra, hogy "tisztázzák a problémát". Én álljak sorba két órát egy távoli kerületben, hogy esetleg még ordítozzanak is velem!
2. Szerencsére megtaláltam az illető urat az iwiw-en (jó ritka neve van), és megírtam neki, hogy megszüntették ellene az eljárást. Postafordultával válaszolt, ismét fantasztikus dolgokat.
A rendőr az esetkor majdnem megverte, üvöltött vele, és nem engedélyezte, hogy fényképek készüljenek. Néhány nap múlva pedig - ismétlem, AZ ELÜTÖTT WC-CSÉSZE MIATT - berendelték kihallgatásra a kapitányságra. Nem érdekelte őket, hogy ki és miért tette az úttestre a WC-csészét, pedig a lomok mögötti házban kicsit körülnézhettek és kérdezősködhettek volna.
3. A rendőrség itt több nagyon súlyos hibát követett el, de a zéró tolerancia ebben az irányban nem működik, KÖVETKEZMÉNY SEMMI, FELELŐS NINCS.
Továbbá1: így küldik ki a bírságokat is?
Továbbá2: mi van, ha az orvos, a pilóta, akár a kamionsofőr ilyen figyelmetlenül végzi a munkáját?
Továbbá3: több ismerősömnek elmeséltem a sztorit, és itt a legvaskosabb meglepetés. Nagy részük nem lepődött meg, és sorolni kezdte hasonló eseteit. Bíróság, ügyészség, rendőrség, de főleg az utóbbi.
Várom véleményeteket, pár nap múlva újabb sztori jön. Visszafelé fogok haladni az időben, de csak magyar eseteket mesélek.
